Az olajok hideg sajtolási eljárásai

Kategória: Bemutatjuk Létrehozva: 2015-12-06

Hogyan is készülnek a hidegen sajtolt olajok? Milyen eljárások léteznek? Mitől képződnekárkülönbségek egyes készítmények között? Mind 100% olaj, de az eljárás más. Nézzük:

Hideg sajtolási eljárás
A technológia legfontosabb eleme a csigaprés. A csigás olajprés berendezés működése során kizárólag mechanikai úton préserő segítségével nyeri ki az olajtartalmú magvakban felhalmozódott növényi olajat. A nyomóerő a préskamra térfogatváltozásából ered, mely a csigás tengely hajtása során alakul ki. A nagy nyomás hatására az olaj a gyűjtővájatokon keresztül a tartályba csorog. Az olajprésbe az olajos magvak előkészítés nélküli kerülnek, innen a hideg sajtolás elnevezés, ellentétben a meleg üzemű olajpréssel, amelyhez pörköléssel készítik elő préseléshez a nyersanyagot. Az olaj kinyerése során nagyon fontos a hőmérséklet alacsonyan tartása (40 C° alatt), mivel így érhető el, hogy az olaj beltartalma minél kevésbé károsodjon. A nagy nyomás következtében fellépő surlódás hatására a berendezés és a benne található olajos növényi magvak is jelentősen felmelegszenek. A viszonylag magas hőmérséklet rövid ideig tart ugyan, de a folyamat mégsem teljesen mentes a hőhatástól. 

Stájer vagy meleg sajtolási eljárás
Történetileg tekintve a meleg üzemű olajnyerési technológia megelőzte a hideg sajtolást. Stájer technológiának is nevezik, hiszen Ausztriának ebből a részéből kiindulva (még a XVIII. században) terjedt el a szomszédos országokba, mindenek előtt Szlovéniába és Magyarországra. A meleg üzemű préselés legnagyobb előnye, hogy az olajkihozatal magasabb, mint a hidegsajtolás esetében azonban a magasabb hőmérséklet jelentősen ront az olaj minőségén és az olaj a kémiai tartalmából is veszít, csökken a vitaminok, antioxidások és polifenolok jelenléte. 
Első lépésben az olajos magokat összeroppantják (megőrlik, ledarálják). Ezt követi az ún. trotyogtatás: a ledarált masszát kis vízzel és kevés sóval összegyúrják (vízzel, sóval dagasztják), majd egy kondicionáló berendezéssel 120–130°C-ra melegítik (enyhén pirítják, kevergetve kíméletesen addig pörkölik, míg a víz elpárolog). A folyamat nagyjából egy órán át tart, magasabb hőmérsékleten rövidebb ideig. A pirítás (pörkölés) nagyon fontos fázisa a szűz olaj előállításának. Az olaj kisajtolása mechanikus présgépen (dugattyús présgépen) történik. Ezekre a présekre az jellemző, hogy különösen nagy nyomáson (300-600 bár) működnek.

Étolaj gyártás extrahálással
A finomított étolajak fogyasztása nagy egészségügyi kockázattal jár különös tekintettel arra, ha ezt még hidrogénezik vagy észterezik is. A gyártás során hexánnal szennyezett préselési maradékot takarmányozási célra használják. 
Alapanyagok lehetnek olajos magvak, bogyók, diók (repce, napraforgó, len, olivabogyó, pálmamag stb.)
A gyártási folyamat lépései:
1. Zúzás: Megroppantják az olajos magvak héját, hogy az olaj kinyerését megkönnyítsék
2. Őrlés: További aprítása a héj-, és mag töretnek
3. Sajtolás: A mag olajtartalmának kb. 50 %-át nyerik ki ily módon. Az olajon kívül visszamaradt héj-, és mag töret a préselvény.
4. Extrahálás: Szerves oldószerrel a préselvényből kioldják a maradék olajat. A leggyakrabban használt oldószer az általában csak „hexán”-nak nevezett, főként n-hexánból és metilpentánokból álló elegy.
5. Finomítás: az olajban lévő nemkívánatos íz-, szag-, és színanyagok eltávolítása különböző módszerekkel: 
• Savtalanítás = semlegesítés lúggal. Ez a művelet 0,1 % alá csökkenti a szabad zsírsavtartalmat; a zsírsavak olajban nem oldódó („szappankocsonyának” is nevezett) szappanokká alakulnak. Ezeket forróvizes mosással távolítják el.
• Dezodorálás = szagtalanítás. A szagtalanítás a szagok megszüntetésére, az illó anyagok és a kivonáshoz használt oldószer maradványainak eltávolítására szolgál; a művelet során száraz gőzt injektálnak a magas hőmérsékleten vákuum alatt tartott olajba. A hőmérsékletet az olajtól függően választják meg: 1,5–3 órán keresztül 200–235 °C-on, vagy 30 percen keresztül 240 °C feletti hőmérsékleten tartják. 150 °C feletti hőmérsékleten egyik jelentős mellékreakció a cisz-transz izomerizáció a telítetlen zsírsavak kettős kötésein, tehát transz-zsírok keletkeznek.
• Winterizálás = télállóvá tétel. A téli eltarthatóság érdekében alacsony hőmérsékleten kiszűrik a szilárd anyagokat és a viaszokat (a műveletet viaszmentesítésnek is nevezik).

Ha magas minőségű olajat keres, válassza az Easy Natural termékeket: